A kölcsönös bizalmon alapuló kötődés kialakulása, ami az ember és a ló kapcsolatából adódik, a lovas fejlesztésekben fontos szerepet játszik. Az állat jelenléte növeli a gyermek önbizalmát, felelősségérzetét, segíti, hogy empatikusan viszonyuljon másokhoz, és csökkenti a szociális elszigeteltséget.

A ló és az ember közötti ősi bizalom okairól érdekes kutatásokat végzett Carl Klüver. Ő és munkatársai feltételezik, hogy a több milliárd éves fejlődés, a hasonlóságokon alapuló önkéntelen érzelmek megadják a fejlesztő munkához szükséges bizalom alapját.

Ugye ismerős, hogy lovas a füzet, a táska, a matrica, a póló, a hátizsák, a ceruza, a radír, a bugyi, a zokni, a minden? De vajon miért vonzódik a legtöbb gyerek alapból ezekhez az állatokhoz?

Amellett, hogy gyönyörűek, barátságosak, empatikusak, puha-melegek, jó-szagú-ló-szagúak, íme néhány száraz és tudományos ok is:

Hasonlóságok az ember és ló között:

- Megfelelések az agyban- az evolúció során réteges szerkezet alakult ki

- Azonosságok a csontozatban és az izomzatban (pl. nézd csak meg az emberi kezet, és a ló első lábtövét!)

- Az ösztönök által irányított viselkedésformák azonosak

- Neurobiológiai egyezések

- Hasonlóságok a térorientációs készségekben

Na, ez eddig még mindig Carl Cürver- de inkább menj, és ölelj meg egy lovat!! Rögtön érteni fogod! ( És szó nélkül megveszed a lovas füzetet,a táskát,a bugyit, a zoknit,…a hóbelevancot..)

A címben szereplő három igazából négy. Ennyien vagyunk a karámban egy-egy lovas foglalkozás alkalmával. A gyerek,a ló, a pedagógus és a "lovas ember".

Szerintem az első kettő teljesen egyértelmű, az ő szerepükről most nem is beszélnék. De nézzük meg, hogy mit is csinál a másik két szereplő.

A „lovas ember”:

Nálunk ő az, aki „összerakta” lovat. Felnevelte, kiképezte, megtanította, hogy elviseljen hideget-meleget, hangosat-méghangosabbat, labdát, csipeszt, esernyőt, vizet, buborékokat. Azt, hogy mi mindig fejhangon éneklünk, kiabálunk, fütyülünk, mondókázunk. Dobálunk labdát, babzsákot, óriás dobókockát és még sok mindent, ami a kezünk ügyébe akad.(Igen- igen: néha, még gyereket is- bár azt csak módjával… ) Akinek egy jelére a ló megáll, elindul, gyorsul, lassul.

Ő az, aki a fejlesztés alatt csak a lóra figyel, és arra, hogy a hátán ülő gyermek a legnagyobb biztonságban legyen. Veszi a fejlesztő instrukcióit, és a lóval megcsináltatja.

Majd ha véget ér a ló számára a „munka” akkor felül rá, kijőve a munkás körkarámból engedi ugrani, öröm-vágtázni, hegyre föl, völgyre le. Mert bizony a lónak is megterhelő körbe-körbe mindenre figyelve, vigyázva dolgozni.

És végül irány a legelő, ahol a csapattal a másnapi munkáig már azt csinálhat, amit csak szeretne. Mert a boldog ló a jól dolgozó ló!

A bejegyzés előző részében már elárultam, hogy a fenti számolgatás a foglalkozás alatt a karámban tartózkodókat jelöli.

Szóval nézzük, kikkel is van tele a körkarám az egyéni foglalkozások alkalmával: a gyermek, a ló, a fejlesztő, a "lovas ember"

A most át, mit is csinál a pedagógus. (Ezt tudom jól, mert ez vagyok én )
Először megismerkedik a gyermekkel, megismerteti azt a lóval, és bemutatja a „lovas embert ”. Amíg ők beszélgetnek, simogatják a lovat- beszélget a szülőkkel, felveszi az anamnézist.
Én szeretem, ha az első alkalommal csak ismerkedünk egymással, a lóval, beszélgetünk. De mik is egy „lovas pedagógus” feladatai?
A pedagógus felelős a foglalkozás megtervezéséért. Meg kell határozni a foglalkozás célját: ismeret átadó tanóra, vagy fejlesztő foglalkozás. Ezt figyelembe véve meg kell tervezni a foglalkozás felépítését, úgy, hogy illeszkedjen a tanmenethez/, vagy a fejlesztési tervhez. El kell végezni az előzetes felméréseket, vizsgálatokat.
A karámban ő csak, és kizárólag a gyermekkel foglalkozik, instruálja, biztosítja az eszközöket, felügyeli a feladatok végrehajtását, vigyáz a gyermek biztonságára. A ló vezetőjével folyamatosan kommunikál, jelzi, hogy melyik feladat típushoz, mire van szüksége a lótól.

Feladatai időrendben:

1. Anamnézis lap kitöltése. ( Ebben a gyermekre vonatkozóan adatok vannak a szülés előtt i/közbeni / utáni történéseiről, mozgásfejlődéséről, beszédfejlődéséről..stb)
2. Elvégzi a szükségesnek vélt felméréseket.
3. Konzultál a megfelelő szakemberekkel, ha szükséges. (logopédus, fejlesztőpedagógus, mozgásterapeuta..stb)
4. Ha szükséges, elkéri az orvosi javaslatot5. Az előzetes vizsgálatok, tapasztalatok alapján a meghatározott célokat figyelembe véve egyéni fejlesztési tervet készít a foglalkozáson résztvevő gyerekek számára, vagy ha a foglalkozások csoportosak kidolgoz egy tevékenységi tervet/tanmenetet.
6. Levezeti a lovas foglalkozásokat.

A fenti párbeszéd „elkövetője” az egyik gyermekem, szereplője pedig jómagam vagyok. (Hiába no, a gyermeki őszinteség…)

Na de mit is csinálunk mi, miközben tényleg lovazunk, és játszunk?

- Megtanuljuk lovaglás alapjait
- Tornázunk a lóháton
- Beszédészlelés és beszédmegértés, a tiszta beszéd fejlesztése
- A magatartás problémáinak felmérése és kezelése
- Érzékszervek fejlesztése
- A figyelem, a koncentráció, az emlékezet erősítése
- Mozgásfejlesztés
- Dyslexia prevenció, írás-olvasás-számolás nehézségeinek korrekciója
- Iskola- előkészítés
- Önbizalomhiány, beilleszkedési probléma, konfliktus helyzetek kezelése

Még jó, hogy a gyermeki „szem” ebből semmit nem vesz észre.. Hiszen csak lovazunk, és játszunk..

Tehát milyen az a ló, akivel könnyen lehet lovas foglalkozásokon együtt dolgozni:

- nagyon stabil idegrendszerrel bír
- engedelmes
- figyelmes
- kíváncsi
- érzékeny
- jól kommunikál
- lépése ritmikus és hosszúra nyúló
- kanca vagy herélt
- legalább 5 éves
- könnyen lehet vezetni
- szívesen dolgozzon
- tudjon nyugodtan állni, amíg a le- és felszállás zajlik

Alapkiképzés: fontos, hogy a fejlesztő munkában használni kívánt ló nyereg alatt mindhárom jármódban dolgozzon megfelelően mindkét kézre, megfelelően dolgozzon egyedül és osztályban is.

Speciális kiképzés: fontos, hogy engedjék magukat ápolni, tisztítani, nyugodtan álljanak, míg a lóápolás, szerszámozás, lóra szállás zajlik. Viseljék el, hogy egyszerre többen is vannak körülöttük.

Meg kell tanulniuk szorosan odaállni a rámpa mellé. Hozzá kell szokniuk a pedagógus jelenlétéhez, meg kell szokniuk azokat a felszereléseket, játékokat, amiket használnak a foglalkozáson (labdák, karikák, vödrök, kosarak, dobozok, kendők, sálak, bóják, oszlopok, botok, egyéb játékok, valamint speciális felszerelések). A lovat fel kell készíteni váratlan zajokra, hangokra, kiabálás, hangos nevetés, sikoltás.

Meg kell ismertetni vele a használt eszközöknek nem csak a látványát, de a hangját is (pl. a labda esése, műanyag játékok és egyéb eszközök zörgése).

Fontos, hogy a ló teste sehol ne legyen érzékeny, csiklandós. Szokja meg, hogy a lovason kívül különböző színű és anyagú tárgyak is hozzáérhetnek. Szoktassuk hozzá, hogy a lovas változatos testhelyzetekben ülhet, feküdhet, térdelhet rajta, valamint több gyerek is ülhet a hátán egyszerre. A zavaró körülményekre nem szabad idegesen reagálnia.

A további speciális tréning része a szóbeli utasításra, vagy hangjelzésre történő engedelmesség megtanulása. Futószáron a ló mindhárom jármódban egyenletesen, ütemesen haladjon. Reagáljon mind a hangra, mind az ostorra. Akkor is a megkezdett jármódban haladjon tovább, ha a pedagógus a lovashoz beszél. Futószáron engedelmeskedjen a lépés, ügetés, vágta, állj vezényszavaknak.

Miért?!? Mert jó!!!
Na de még egy kis biológia pluszban:

- élénkülnek az érzékszervek
- javul a légzés
- megváltozik a gyomor a bél, és a húgyúti szervek munkája
- lazul az izomzat,(mivel a ló testhőmérséklete kb. 1 fokkal magasabb, mint a miénk)
- megváltozik a pulzusszám ( Lépésben 120/perc, ügetésben 140/perc, vágtában 180/perc)

Na ugye, hogy van mosolyogni valónk?!?

A ló által háromdimenziós mozgásimpulzusokat ad, melyek a ló hátsó lábából indulnak ki, futnak végig előre a ló gerincén, amihez a lovas a medencéjén keresztül kapcsolódik. Ezt a mozgást EMG-vel, és filmes analízissel megvizsgálták, és rájöttek, hogy olyan sinushullámokat ír le, amely megegyezik a járó ember mozgásképével.

A mozgásimpulzusok áttevődnek a lovas medencéjén át, a gerincen keresztül a nyakszirtig, ahol az agyat ritmikusan ismétlődő impulzusokkal ingerelve a járásnak megfelelő fiziológiás mozgásválaszokat hoznak létre. A lovas így reflexesen hasonlóan reagál a ló mozgására, mintha a saját lábán járna. Így indirekt módon azon emberek reflexíveit is aktivizálni lehet, akik mozgásukban akadályozottak.

Mégsem matek, sokkal jobb!

Az előző bejegyzésben már beszéltem a ló mozgása által keltett mozgásimpulzusokról, melyek a lovas gerincén keresztül fiziológiás mozgásválaszokat hoznak létre.

A ló kb. 90-110-et lép egy perc alatt, így egy 20 perces kezelés során 2000 fiziológiás impulzust közvetíthetünk a lovas felé. Lovon ülve az ember medencéjét és törzsét a ló mozgása befolyásolja. A ló lépés jármódja alkalmas ezen ingerek megteremtésére. A terápia során percenkénti 90-110-es frekvenciájú lengések áttevődnek a lovas medencéjére és felsőtestére, „ezáltal lehetővé teszik a kóros izomtónus regulációját, valamint a testtartási, támaszkodási- és egyensúlyreakciók folyamatos tréningjét.”

A pedagógus a ló hátának mozgásából eredő gyorsulási és centrifugális erők kihasználásával, továbbá célzott feladatokkal a szenzomotorikumot és a koordinációt is fejleszti.

Számtalan helyről zúdul ránk, hogy mennyire fontos a mozgás. Azt már az ovisok is fújják, hogy ha erősek és gyorsak szeretnének lenni, akkor bizony sportolniuk kell. De most kicsit vonatkoztassunk el az egészséges életmódtól, és nézzük meg, hogy mi köze van a mozgásnak a beszédhez, az olvasáshoz, az íráshoz, számoláshoz- egy csomó olyan dologhoz, amiknek első blikkre semmi, de semmi közük nincs hozzá.

A mozgásfejlesztés és az idegrendszer:

Születéskor az agyban az idegsejtek közötti kapcsolatok még nem épültek ki. A mozgás az az eszközrendszer, mely segít megtervezni az agyat. Általa az idegrendszert érő stimulációk építik az idegsejtek közötti szinapszisokat, segítik az ingerület gyorsabb és hatékonyabb átadását, létrehozva ily módon azt a rendszert, mely alapját képezi a tanulás képességének is.

A mozgás a fejlődés motorja, megfelelő mennyiségű mozgásingerre van szükség az ép idegrendszer fejlődéséhez.

Ha végig gondoljátok, egy átlag gyerek napját, értitek, hogy miért küzdenek annyian nehézségekkel az iskolában?

A bejegyzés előző részében már leírtam, hogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez milyen fontos a mozgás. Járjuk kicsit körbe, hogy mit is jelent ez a mindennapjainkban.

Ne gondoljunk itt tervezett mozgásfejlesztésre, bonyolult tornasorokra. Csupán engedjük a gyereket gyereknek lenni!

A gyermekek alapvető szükséglete a mozgás, teret és időt kell biztosítani számukra e tevékenység végzésére.

A fejlődéséhez elengedhetetlen ingereket többek között a hintázás, szaladgálás, mászás, ugrálás, labdázás, kerékpározás, célbadobás által kapja meg. Ugyan ilyen fontosak a körjátékok, népi gyerekjátékok. Ezek többsége olyan elemeket tartalmaz, melyek hatnak a szenzomotoros integrációra, de fejlesztő hatásuk mellett a játék örömét nyújtják a gyermekeknek.